Az iskolai oktatás 1742-ben indult Szigetszentmártonnal és Szigetújfaluval közösen. Kezdetben a tanítás nyelve a német volt. Az oktatást Szigetszentmártonban tartották a mai Polgármesteri Hivatalban (Telkes u. 10.). Később bevezették a magyar nyelvű oktatást is.

Később a falunkban is megindult az oktatás. Községünkben sokáig három iskola is működött párhuzamosan.

Szerb iskola

A Fő út 70. ma

A régi állami iskola

Először 1850 körül az önálló szerb iskola kezdte meg a működését a szerb egyházközség irányításával a mai Fő út 107-ben. A katolikus iskolai oktatás 1879-ben indult a mai Fő út 70-ben. Kezdetben az egyház bérelt egy korábbi lakóházat. Ebben az épületben szedték valamikor a tizedet is.

Az állami iskolai oktatás 1884-ben kezdődött egy lakóházban (Fő út 65.). Később felépítették az állami elemi iskola épületét (Szabadság u. 1.) Ez a terület nagyon mélyen feküdt. Az 1878-as árvíz idején, amikor a Fő úton csónakokkal közlekedtek az emberek és Budapestről hajón hozták az élelmet a hajó itt horgonyzott. Ezért nagyon fontos volt a terület feltöltése, amely 1938-ig váratott magára és 3600 pengőbe került.
Az iskolában összevont osztályokban folyt a tanítás. Kezdetben 1-4. - 5-6. osztályos bontásban.

A második világháború idején a frontvonal itt tartózkodása alatt az iskolák tantermeiben katonákat, betegeket, állatokat helyeztek el. A sok szemét eltakarítását a nevelőtestület tagjai végezték és május 1-én hozzáfogtak a tanításhoz.

Tablókép a '40-es évekből.

Az állami iskola bővítését egy újabb lakóház megvásárlásával oldották meg a Fő út és a Táncsics utca sarkán (dombi iskola). Így tulajdonképpen:

• egyházi
• állami - benne német oktatás
• nemzetiségi iskola működött.

Az állami és egyházi iskolában a német nyelv oktatása, a szerb iskolában a szerbhorvát nyelv tanítása tanítói oklevéllel és anyanyelvi szintű pedagógus vezetésével történt.

Az 1948. június 15-16-i országgyűlés megszavazta az államosítást, így a községünkben a római katolikus és a görögkeleti iskola is állami lett. A katolikus iskola beolvadt az államiba, a szerb (görögkeleti) pedig a '60-as évek elejéig önállóan működött összevont 1-4. osztállyal. 1948 után folyamatosan beindul a nyolc évfolyamos iskola, ahol német (70-75%) és szerbhorvát (10-12%) nyelvet oktatnak. A nyelvek oktatása nyelvoktató órák keretében valósult meg. Az orosz nyelv bevezetésével akár három nyelvet is tanulhattak, akik ezt igényelték.

1948-tól megalakulnak az úttörő közösségek.

1949. augusztus 15-én minden iskola épületébe bevezetik a villanyt.

1957-től megerősítették ismét az úttörő tagságukat az iskolák. (Ezek az úttörő szervezetek az 1990-es évekig működtek.) A szigetcsépi iskola a jelentkezés sorrendjének megfelelően a 2756-os számú Bem József Úttörőcsapat nevet kapta. Az úttörőcsapatok szervezték a gyermekek szabadidős tevékenységét, szakköröket működtettek, rendezvényeket tartottak, szervezték a túrákat, kirándulásokat és táborokat.

Sátortábor Bajóton

Kisdobos avatás a '80-as években

Az iskolának működött tagiskolája is a Szigetmajorban 4-8 gyerekkel, Szőlőtelepen pedig 6-8 gyerekkel. A Tangazdaságban a két évig működő tagiskola megszűnése után lovas kocsival, később busszal hozták be a faluba a tanulókat.
A szigetmajori gyerekek 1973-ig tanultak önállóan berendezett tanteremben 1 nevelő segítségével. Utána megszűnt a helyi oktatás és a gyerekek a tököli iskolába kerültek.

A '70-es évek végén a tanulók létszámának emelkedésével tulajdonképpen négy helyen működött az általános iskola. Központja a Fő út 70. volt, ezenkívül a szerb iskolában, a dombi iskolában és a Szabadság utcában folyt a tanítás.

1983. szeptember 1-én adtak át egy új, 4 tantermes épületet a régi Szabadság utcai mellett. Ez a jelenlegi iskolánk felső tagozatának otthona. Ezzel együtt megszűnt az oktatás a szerb és a dombi iskolában.

1990 februárjában a felső tagozat épülete további 4 tanteremmel bővült, így az egész iskola egy helyre kerülhetett.
1994 óta pedig a tetőtér beépítésével és a sportcsarnok létrehozásával a mai iskolánkban a korszerű oktatás feltételeit tudjuk biztosítani a tanulók részére.

Az iskola fenntartója eközben folyamatosan változott.
1949-71-ig a Ráckevei Járási Tanács felügyelte, ezután községi tanács üzemeltette 1977-ig. 1977 áprilisától 1990-ig a nagyközségi közös tanácshoz tartozott, majd '90-től a helyi önkormányzat lett a fenntartója.

• id. Lovas Ferenc
• Záhonyi Hugó
• Szalay Sándorné
• Dobosi Dezső
• Gyímesi Ilona

vissza a kezdő oldalra